Miután megtudtuk Nagyitól, hogy eddig tévedésben voltunk azt illetően, milyen irányú forgásra kell várnunk árgus szemekkel, felhagytunk a hasrafektetés-nagyonbíztatás szertartásával és igyekeztünk hátra fektetve oldalirányba helyezett izgi dolgokkal sarkallni a látványos fejlődést. Márminthogy igyekeztem, Imi eddigre elindult munkába. Mi pedig Bogival kihoztunk mindent, amit egy üres vizes palackból ki lehet (szép és hangos játékok ide vagy oda, a vizes palack az új felfedezett). Bogi szépen hanyatt feküdt, majd miután megcsillogtattam neki új kedvencét, nagy küzdelmet indított a megszerzéséért. Én meg szépen a fejétől úgy 10-15 cm-re letettem mellé. És láss csodát, elérte. Ehhez természetesen forgolódni kellett, így fel tudjuk mutatni a nagy eredményt, ami után tegnap még csak ácsingóztunk (persze csak titokban, hiszen tudjuk jól, a gyerekek mozgásfejlődése nagyon különböző): szóval hátról oldalra fordult a kisasszony. Arra még rá kell jönnie, hogy tudja kiküzdeni maga alól a kezét, és meg lesz az a hátról hasra dolog is.
Most kíváncsian várom, hogy úgy járunk-e, mint az ó betűvel....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése