Sámli-kérdés

Felsámlisodtunk. Minden stratégiailag fontos helyen van sámli, kisszék (vagy nagy). Gyorsan elérhető, gyorsan tolható, gyorsan megmászható. (Na meg némi odafigyeléssel kikerülhető, átléphető, visszatolható, áthajolható). A sámli kell, a sámli jó. A sámli adja a "te is nagy vagy, eléred a csapot is!" boldogságát. 

Ez a megmagasított boldogság azért együtt jár még más örömökkel is. A bármikor mámorító varázsával. A wc bármikor használható, a lámpa bármikor fel, le, esetleg fel-le-fel-le kapcsolható, a csap (főleg a csap!) bár-mi-kor kinyitható. És ha már úgyis nyitva, oly sok mindenre használható! A szűkreszabott szülői fantázia szerint elsősorban kézmosásra. Pedig nyílván rosszul tudom, mert ezer sokkal sürgősebb dolgot kellene kiszolgálnia! Kezdjük persze az ivásnál, mert az majdnem olyan jó alibi, mint a kézmosás. Inni meg ugye sok mindenből lehet fogmosópohártól lyukas tejfölösdobozig. Néha jó lenne kipróbálni a majdnem üres tusfürdős flakonokból is... Aztán ott a főzés - nem azért van a kiskonyha? Na ugye! A mosogatás - most tényleg jobb, ha koszos marad? A mosás - ki mondta, hogy muszáj előbb levenni a ruhát? Foltos, nem láttad? Nem ártana felmosni sem, és az ajtó is koszos... (Hol is van a gumikesztyű?)

Néha, úgy a harmadik átöltözés környékén, elgondolkozom, hogy sámlítlanítok. Egyszerűen csak ellopom egyiket-másikat. Mondjuk a fürdőszobából. Nincs több felmosás, elmosás, kimosás, megmosás! Lesz helyette... Na, mi? Anya, nyisd ki, mosd meg, emelj fel... Kell ez nekem? Na ugye! Marad hát a mámorító varázs és az átöltözés. Meg a szabályok folyamatos csiszolgotása, mert ugyehogy egyátalán sosem nem mondtam, hogy konyharuhát nem áztatjuk csöpögősre, hogy takarítsunk vele, mikor pedig az asztalnál kiömlő vizet is szoktuk vele feltörölni. Ahogy szivaccsal is, akkor azzal miért lehet takarítani?!

Azért, összességében, még így sem olyan rossz üzlet! :)